Kedvencünk továbbra is aktívan használja instagramos profilját, és az elmúlt napokban, ismét több fotót is megosztott velünk. Először is, „elindította” az online könyvklubbot, és ajánlott pár könyvet a követőinek, amiket ő is olvas jelenleg, és szerinte másoknak is érdemes lenne, ezeket elolvasni. Arról is megosztotta a gondolatait, hogy mennyire hiányzik neki az acro jóga, és hogy pontosan mit is jelent számára, ez az egész sport.

1.kép: Az egyik dolog, amit szeretek az acro-ban, az a fizikai és a plátói érintés. Ez arra kényszerít téged, hogy szemkontaktust tarts, kezet nyújts idegeneknek, és hogy bízz bennük. Ez olyasvalami, amit mindannyian felhasználhatnánk, amikor az életünket egy eszközön keresztül töltjük, kevesebbet beszélünk, és sokkal több szöveges üzenetet küldünk. Az alapvető acro szint elvégzése, mindig nagyon szórakoztató, mert emberekkel találkozol, és pillanatok alatt nevetned kell, kapcsolatot teremtesz, új barátokat ismersz meg. Ez egy csoportos tevékenység, amit azt jelenti, hogy olyan embereknek segítesz, akiket még nem is ismersz. Létrehoz egy közösséget, ami nagyon sokunknak hiányzik, ebben az új digitális korban.  Az öregedéssel komolyabbá válunk, mert ha már egyszer „felnőtt” vagy, már nem játszhatsz. Annyira szórakoztató volt felfedezni ezt a sportot, a bátyámmal, együtt játszottunk, csak úgy, mint gyerekként. Bicikliztünk, nevetünk amíg meg nem fájdul a hasunk, és néhány percre elfelejtünk a az életünk,a  munkánk, és a többi nehézséget, a stresszt. Miközben mindannyian otthon vagyunk, nem tudunk kapcsolatban lépni a családtagokkal, barátokkal, szeretteinkkel, talán egy pillanatra ostoba dolog jut eszünkbe. Táncolj egyedül egy pillanatig, próbáld egyedül megcsinálni a kézenállást, vagy egy cigánykereket, tátogj a kedvenc dalodra a tükör előtt állva. Nevetségesnek tűnhet, de ezek a bolondos pillanatok segítenek nekem abban, hogy  ezekben az időkben is be tudjak hozni, egy kis acro hangulatot a nappaliba. 📷