Szerencsére továbbra is vannak hírek Nikkivel. A mai napon egy interjút hoztam el nektek, amit a The Local Moms Network készített. Nikki ebben beszél egy kicsit arról, hogy milyen ez a terhessége, illetve az is szóba kerül, hogy miként telik egy napja, és milyen apának tartja a férjét. Természetesen lefordítottam, és elhoztam nektek a teljes interjút.

The Local Moms Network: Gratulálok a terhességedhez! Hogy érzed magad?
Nikki Reed: Őszinte megtiszteltetés, hogy megtapasztalhatom ezt az életben. Nőnek lenni és egy életet hordozni nagyon klassz dolog.

TLMN: Más érzés, mint az első terhességednél?
NR: Nem, nem érzem azt, hogy más lenne. Talán csak a saját testem felismerése más.

TLMN: Ennek van értelme! Milyen egy átlagos napod?
NR: Négy szerepet játszom négy különböző végnél, szóval eléggé elfoglalt vagyok. Sokat beszélek arról, hogy lassítani kell, és jó lenne megfogadnom a saját tanácsomat! Fél hatkor kelek, hogy még az iskolai rohanás előtt munkába álljak. Próbálok nyújtani, sétálni. Aztán egy órát dolgozom, utána pedig a gázba lépek: reggeli, iskolai ebéd csomagolása, iskolába menetel, majd az egész napom munkával telik. Miután lefektetem a lányomat dolgozom, még a hétvégén is. Vállakozó vagyok, így az órák, amelyeket magam tudok alakítani, időnként végtelenek lehetnének.

TLMN: Hagynád, hogy a gyerekeid korán színészkedni kezdjenek, ahogyan te tetted?
NR: A kamera előtti szerepléstől, a kamera mögötti, kreativitás felé mozdultam el, és azt hiszem, hogy ez már önmagában is sokat mond. Soha nem akarnám elfojtani a kreativitásukat vagy az útjukat, de semmiképp nem terelném őket a színészet felé. Mi egy képernyő nélküli háztartás vagyunk, a tanyasi életet és a kinti időtöltést szeretem.
Annyi mindent látunk a képernyő előtt töltött időről, és annak az agyra gyakorolt hatásairól. Ha a természetben töltesz időt, és azzal vagy ritmusban, akkor valószínűbb, hogy nem ér minket ilyen hatás, mintha a képernyő előtt ülnénk. Azt akarom, hogy a szabadban legyenek, hogy bepiszkolják a kezüket, hogy megtanulják az együttérzést, a szeretetet és a kapcsolatot.

TLMN: Van valami mantrád az anyasággal kapcsolatban?
NR: Kapcsolódom ahhoz a gondolathoz, hogy legyünk együttérzőek önmagunkkal, a terünkkel és az időnkkel. A gyerekek is emberek, a felnőttek is emberek és mindannyian próbálunk eligazodni az életben. Ne a tökéletességre törekszünk.

TLMN: Hogy jellemeznéd a férjedet, mint apát, és hogyan jellemeznéd magadat, mint anyát?
NR: Úgy jellemezném, hogy hihetetlenül jelen van, amikor éppen nem utazik. Nyilvánvalóan a világ tudja, hogy sokat utazik, és hetente több, mint 3 napot repül. Amikor otthon van, jelen van és valószínűleg úgy jellemezne engem, mint egy horgonyt, vagy mint egy szuper odaadó, gondoskodó és alapos embert. Ha valamit ki kell kutatni, akkor minden orvossal beszélek.

TLMN: Ebben a témában, miért olyan szenvedélyes számodra a tiszta élet?
NR: Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt kezdett el érdekelni az élet-test kapcsolata. Mit eszünk, milyen hatással van ránk? Aztán az is, hogy mit teszek a testemre: krémek, dezodorok..stb. Még a saját termékeket is elkezdtem készíteni.

A lányom allergiás reakciókat mutatott a tiszta címkével ellátott gyógyszerekre, amelyeket a Genexa megtalálása előtt adtam neki. Én csak egy anya voltam, aki rajongott és ügyféle volt a cégnek mielőtt elkezdtem volna velük dolgozni. A férjem sem szed mást. Nem kell meggyőzni az embereket. Benne vannak a hatóanyagok mindenféle szarság, mesterséges színezékek és édesitőszerek nélkül. Írtam a Geaxána, és azt mondtam, hogy nekem ebben részt kell vennem.
Volt egy időszak, amikor mindenki azt feltételezte, hogy ha valami kapható – az élelmiszerétől a gyógyszerekig – akkor az biztonságos, mert valaki biztosan tesztelte a hatékonyságát, és a szervezetre gyakorolt egyéb hatásait. Megtanultuk azt, hogy fontos a címkéken túlmutató vizsgálat.